Milyen követelményeknek kell eleget tenni a telekalakítás során?

Telekalakításra leggyakrabban egy vagy több szabályos telek kialakítása, a meglevő telek szabályossá tétele vagy a meglevő, egyébként szabályos telek kiterjedésének megváltoztatása érdekében kerül sor.

Beépített telket érintő telekalakítás esetében a “szabályosság” követelménye az említetteken túl (minimális teleknagyság, kiterjedés, megközelíthetőség) további feltételekkel is együtt jár:

– Amennyiben a telekalakítás során beépített telek alakul ki, annak meg kell felelnie a területre érvényes beépítési előírásoknak, azaz a beépítés mértéke nem haladhatja meg az előírt beépítési százalékot. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a kialakuló telekre érvényes építési engedély már van, azonban az építmény még nem valósult meg.

– Ha a tervezett telekalakítás a telken álló építményt részekre bontaná, a telekalakítás csak akkor lehetséges, ha előzőleg az építményt elbontják, áthelyezik vagy a kialakuló új telekhatárnak megfelelően önálló építményekké (építményrészekké) alakítják át. Az átalakításnak oly módon kell történnie, hogy az építmény önálló határfalakkal rendelkezzék, s a tartószerkezetek, tetőszerkezetek, a tetőfedés, valamint a belső épületgépészeti hálózat teljes szétválasztásra kerüljön.

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a véglegesen kialakultnak tekinthető állapotok között az előbbi definíciónknak megfelelő szabályos telek nem hozható létre, azonban a nyilvántartási állapot rendezése, a szabályos állapothoz való közelítés vagy más fontos okok érdekében a telekalakítás mégis lehetséges. Nézzük most végig ezeket!

a) Meglevő telkek esetében a telekegyesítés minden esetben engedélyezhető, függetlenül attól, hogy a kialakuló telek nagysága, mérete megfelel-e a területre vonatkozó előírásoknak. Engedélyezhető továbbá a telekhatár-rendezés is, feltéve, hogy a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest jobban megfelelnek az érvényes szabályoknak.

b) Amennyiben a telek nem építési telek, a telekegyesítés és a telekhatár-rendezés akkor is lehetséges, ha a kialakuló egy vagy több telek köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül nem közelíthető meg.

c) Ha a telek méreténél fogva alkalmas lenne a megosztásra, a kialakuló telkek homlokvonala azonban a kívánt hosszúságot nem érné el (s amiatt a telekalakítás nem történhetne meg), nyeles (nyúlványos) telek is kialakítható, feltéve, hogy a helyi rendeletek ezt lehetővé teszik. Mint az elnevezés is utal rá, az ilyen telek homlokvonala az előírt hosszúságot nem éri el, mindössze egy olyan nyéllel kapcsolódik a köz- vagy magánúthoz, amely a ki-be járás és a közművek elhelyezésére alkalmas. Ebből eredően a nyúlvány szélességének legalább 3 méternek kell lennie, hosszúsága pedig az 50 métert nem haladhatja meg. Fontos szabály, hogy nyeles telek esetében a telek nyél nélkül számított területének el kell érnie a minimális teleknagyságot, ilyen szempontból tehát a terület meghatározásánál a nyúlvány területe nem vehető figyelembe.

d) A telekalakítás sajátos esete az úszótelek kialakítása, amely az 1998. január 1-je előtti időszakban építésügyi szempontból kialakult állapot tulajdonjogi és ingatlan-nyilvántartási helyzetének rendezését segíti elő. Az Étv. és az OTÉK hatálybalépését megelőző szabályozás alapján lehetőség volt ugyanis tömbtelkek kialakítására, ami azt jelentette, hogy egy építési telken több épületet valósítottak meg. A legtöbb esetben így épültek például az állami, tanácsi bérlakások vagy a hetvenes és nyolcvanas években sok vidéki településen a “szolgáltató ház”-ként emlegetett üzletsorok, amelyek céljára az akkori tanács által bérbe adott tömbtelken különböző vállalkozások saját erőből építettek üzleteket. Ez a későbbiek során számos vitát is eredményezett (például azért, mert az építmények magántulajdonban álltak, a telek viszont az épületek magántulajdonosainak közös tulajdonában, netalán állami vagy később önkormányzati tulajdonban). Az úszótelek kialakításának lehetősége az ilyen és hasonló helyzetek rendezését szolgálja, hiszen az úszótelek nem más, mint az épület által elfoglalt területrész önálló telekké alakítása. Az úszótelek méretét, kiterjedését úgy kell meghatározni, hogy magában foglalja legalább az épületet és a körülötte levő járdát, az előlépcsőt, az épület külső falsíkjának függőleges vetületétől mért (tömbtelken belüli) 1 méteres területsávot. Az úszótelek kialakításának feltétele az is, hogy az épület önálló közműcsatlakozása biztosított legyen.