A telekalakítás és engedélyezési eljárások

2010 januárjától kezdődően lépett hatályba a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet módosítása, amely számos változást hozott a telekalakítási eljárásokra vonatkozóan. Mostani írásunk részleteiben mutatja meg a változásokat, a kérelem benyújtásának folyamatát és a különböző típusú telekalakítási eljárásokat.

Rendeleti változások

A módosított rendelet (246/2009. (XI. 3.) Korm. rendelet) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (1997. évi LXXVIII. törvény) alapján került elfogadásra. Az új rendelet a telekalakítási eljárások folyamatában részt vevő hatóságokat, eljárások típusait és azok részleteit szabályozza.

Telekalakítási eljárások típusai

Az új rendelet alapján a telekalakítási eljárások két fő típusra oszlanak:

Telekalakítási engedélyezési eljárás: Ebben az esetben a telekalakításra vonatkozó kérelem alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekalakítási engedély megszerzése a cél. Az ügyintézési határidő 30 munkanap, amely 22 munkanapra csökken, ha a telekalakítási dokumentáció záradékolása már a kérelem benyújtása előtt megtörtént. A telekalakítási engedély jogerőre emelkedésétől számított egy évig érvényes.

Egyesített telekalakítási eljárás: Ebben az esetben a telekalakítási engedélyezési eljárás mellett a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a telek adataiban és az ingatlan-nyilvántartásban bekövetkező változásokat is kezeli. Ez az eljárás a változásátvezetési eljárással folytatódik.

Kérelem benyújtása és tartalma

A telekalakítás engedélyezése iránti kérelem benyújtható a telekalakítással érintett telek tulajdonosától, tulajdonostársától, tulajdoni igényt érvényesítő személytől, elbirtoklás megállapítása iránt peres eljárást kezdeményezőtől, a tulajdonostársak többségétől, vagy a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott személytől. A kérelemnek számos adatot kell tartalmaznia, például a kérelmező személyazonosító adatait, a telekalakítással érintett telkek helyrajzi számát, a telekalakítás típusát, valamint a telekalakítás célját.

Telekalakítási dokumentáció

A telekalakítási eljárás megindításához szükséges mellékelni a földhivatalnak a telekalakítási dokumentációt. Ez a dokumentáció kiterjed a geodéziai tervezési szakterületen építészeti-műszaki tervezési jogosultsággal és ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő által elkészített részletes tervekre és adatokra. A dokumentáció részleteit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

Szakhatóságok és előzetes szakhatósági állásfoglalás

A földhivatal telekalakítási eljárásában a rendelet kijelöli a szakhatóságokat, amelyek a 4. mellékletben részletezettek szerint járnak el. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás az eljárás megindítása előtt hat hónapig felhasználható, és az állami alapadatok alapján kérhető.

Hatályba lépés és alkalmazás

Az új rendelet 2010. január 1-jén lépett hatályba, és az építésügyi hatósági iratanyagok átadásával együtt alkalmazandó a hatálybalépést követően benyújtott kérelmekre és megismételt eljárásokra.

Mit kell tartalmaznia a telekalakítási eljárás iránti kérelemnek?

A telekalakítási eljárás iránti kérelemhez mellékelt telekalakítási dokumentáció tartalma az alábbiakat kell, hogy tartalmazza:

  1. Az állami alapadatok adatszolgáltatási számlájának száma
  2. felhasznált hiteles adatok megjelölése
  3. mérési és számítási jegyzőkönyv
  4. mérési és számítási vázlat
  5. koordinátajegyzék
  6. területszámítási jegyzőkönyv
  7. digitális változási vázrajz
  8. a digitális változási vázrajz legalább 5 kinyomtatott eredeti példánya, aláírásokkal és bélyegzővel ellátva
  9. területkimutatás
  10. tervezési és kitűzési (kiosztási) vázlatot
  11. ha a változás előtti és utáni telkek együttes száma 5 db-nál több a) műszaki leírás b) vizsgálati jegyzőkönyv
  12. telekalakítási helyszínrajz, az ingatlan-nyilvántartási térképnek megfelelő méretarányban, amely a következőket tartalmazza: a) a telekalakítással érintett telkek, a telekalakítás utáni állapot szerint, b) a telekalakítással érintett telkeken meglévő (és nem bontásra szánt) építmények kontúrvonalai, c) a telekalakítással érintett teleken meglévő építmények közül a telekalakítással érintett telekhatárhoz 4,0 m-en belül eső építmények távolsága, d) a telekalakítással érintett teleken tervezett, jogerős és végrehajtható építési engedéllyel rendelkező, vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett építmények közül a telekalakítással érintett telekhatárhoz 4,0 m-en belül eső építmények távolsága a tervezett telekhatártól, e) a 20%-nál nagyobb átlagos lejtésviszonyok esetén a másfél méterenkénti szintvonalak, f) utat érintő telekalakítás esetén az útkategóriának, a közút területváltozásának feltüntetése, g) a tervezett telekalakítás után létrejövő telekméretek, beépített telkek esetén megjelölve a telek beépítettsége mértékének a változását is
  13. digitális adatállományok (változási vázrajz, változási állomány, telekalakítási helyszínrajz, egyéb digitális munkarész) nem újra írható adathordozón
  14. kísérő bizonylat (a készítő neve, a munkaszáma, a munka megnevezése, település, fekvés, érintett telek(ek) helyrajzi száma(i), változás típusa)
  15. a telekalakítási dokumentáció tartalomjegyzéke

Záró gondolat

A rendelet alapján a telekalakítási eljárások részletesen szabályozva vannak, és az érintett feleknek számos adatot és dokumentációt kell benyújtaniuk a határozott eljárások lefolytatásához. A rendelet célja a telekalakítások hatékonyabb és átláthatóbb kezelése, valamint az épített környezet alakításának és védelmének szigorúbb ellenőrzése. Ha Önnek szüksége lenne szakmai segítségre a témában, keressen minket bizalommal. Segítünk, hogy gyorsan és hatékonyan lebonyolításra kerüljön a telekalakítás.