Telekalakítás

Kérelem telekalakítás-engedélyezési eljárás megindítására.

2010 januárjától új kormányrendelet lépett hatályba, amely több változást eszközölt a telekalakítási eljárások tartalmában és eljárásrendjében. A részletek az alábbiakban olvashatóak.

246/2009. (XI. 3.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról.

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdésének a) és s) pontjában, valamint az ingatlan -nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következő rendeletet alkotja:

1. § A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) az I. Fejezetet megelőzően a következő 6. §-sal egészül ki: “6. § A Kormány építésügyi hatóságként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekalakítási eljárásokban – a műemléki védettség alatt álló, valamint a honvédelmi és katonai célú ingatlanok kivételével – első fokon a körzeti földhivatalt, másodfokon a megyei földhivatalt jelöli ki.” 2. § Az R. a következő II/A. Fejezettel és 17/A-17/C. §-sal egészül ki: “II/A. Fejezet TELEKALAKÍTÁSI ELJÁRÁS

17/A. § (1) A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás. A kérelem tartalma szerint a telekalakítási eljárás típusai a következők: a) telekalakítási engedélyezési eljárás, b) egyesített telekalakítási eljárás.

(2) Az egyesített telekalakítási eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem alapján a) a telekalakítás engedélyezésére és b) a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a telek adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan- nyilvántartásban történő átvezetésére (e fejezet alkalmazásában: változásátvezetési eljárás) irányuló eljárás indul meg.

(3) A telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet benyújthat: a) a telekalakítással érintett bármelyik telek bármelyik tulajdonosa, b) közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs, c) aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít, d) az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező, e) ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a telek területnagyság szerinti többsége, f) az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott.

(4) Egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelmet az – a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására jogosult – nyújthat be, aki az ingatlan- nyilvántartásról szóló törvényben foglaltak szerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására egyébként jogosult.

(5) A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a következő adatokat kell tartalmaznia: a) természetes személy kérelmező esetén a természetes személyazonosító adatokat, b) gazdálkodó szervezet kérelmező esetén a gazdálkodó szervezet statisztikai számjelét, c) a telekalakítással érintett tel(k)ek helyrajzi számát, a tel(k)ek fekvése szerinti település megjelölésével, d) a kérelmezett telekalakítási eljárás típusának (telekalakítási engedélyezési eljárás vagy egyesített telekalakítási eljárás) megjelölését, e) a telekalakítás célját, amely lehet: ea) telekcsoport újraosztása, eb) telekfelosztás, ec) telekegyesítés, ed) telek-határrendezés, f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(6) Az egyesített telekalakítási eljárás megindítására irányuló kérelemnek, az (5) bekezdésben foglaltakon túl meg kell felelnie az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti előírásoknak.

(7) A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet a miniszter által rendszeresített, és a földhivatalok honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.

(8) A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemhez minden esetben mellékelni kell a külön jogszabályban meghatározott geodéziai tervezési szakterületen építészeti-műszaki tervezési jogosultsággal és ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő által elkészített telekalakítási dokumentációt. A telekalakítási dokumentáció a 3. mellékletben felsorolt munkarészeket tartalmazza, a telekalakítás céljának függvényében.

17/B. § (1) A telekalakítási engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 30 munkanap. Amennyiben a telekalakítási dokumentáció záradékolása a kérelem benyújtása előtt megtörtént, az ügyintézési határidő 22 munkanap.

(2) A telekalakítási engedély a jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos.

(3) Az egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelem esetén a változásátvezetési eljárás a beadvány széljegyzésével – a (4) bekezdésben foglalt esetet kivéve – a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követő munkanapon indul meg.

(4) Az egyesített telekalakítási eljárás esetén amennyiben a telekalakítási engedély másodfokon emelkedik jogerőre, a változásátvezetési eljárás a jogerős határozat első fokú ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezésének napján indul meg.

(5) Ha egyesített telekalakítási eljárás esetén a változásátvezetési eljárásra irányuló kérelem teljesítésére nincs lehetőség, a telekalakítási engedély jogosultja a szükséges okiratok benyújtásával a (2) bekezdésben megjelölt időn belül külön ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításával kérheti a telek adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan- nyilvántartásban történő átvezetését.

17/C. § (1) A Kormány a földhivatal telekalakítási eljárásában a 4. melléklet szerinti feltételek fennállása esetén, és az ott megjelölt szakkérdés elbírálása kérdésében a 4. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság – hat hónapig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás csak a földhivatal által záradékolt változási vázrajz és területkimutatás alapján kérhető.

(2) A földhivatal a kérelem mellékleteként benyújtott telekalakítási dokumentációt 10 munkanapon belül megvizsgálja, és amennyiben a változási vázrajz adattartalma az állami alapadatok közé beilleszthető, ennek megfelelő záradékkal látja el. A földhivatal a záradékolt változási vázrajz és a hozzá tartozó terület-kimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolatának megküldésével keresi meg a szakhatóságokat állásfoglalásuk beszerzése céljából, ha előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az ingatlan- nyilvántartásban a kérelem tárgyát képező telket vagy telkeket érintően változtatási vagy telekalakítási tilalom van feljegyezve. Ebben az esetben a telekalakítási kérelmet – a szakhatóságok megkeresése nélkül – a földhivatalnak el kell utasítani.”

3. § Az R. e rendelet szerinti 3. és 4. melléklettel egészül ki.

4. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az R. e rendelettel módosított rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott kérelmek alapján indult telekalakítási eljárásokra, valamint a megismételt eljárásokra kell alkalmazni. Megismételt eljárás esetén az építésügyi hatósági hatáskört átadó, korábban az ügyben eljáró települési önkormányzat jegyzője köteles az építésügyi hatósági iratanyagot a földhivatal részére átadni.

(3) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: “(5) A (4) bekezdésben nem említett sajátos építményfajták és a műemléki védelem alatt álló építmények tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben az (1) és a (3) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság jár el. Külön jogszabály jelöli ki a telekalakítás tekintetében első és másodfokon eljáró hatóságot is.” Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

1. melléklet a 246/2009. (XI. 3.) Korm. rendelethez “3. melléklet a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez A telekalakítási eljárás iránti kérelemhez mellékelt telekalakítási dokumentáció tartalma

1. Az állami alapadatok adatszolgáltatási számlájának száma

2. felhasznált hiteles adatok megjelölése

3. mérési és számítási jegyzőkönyv

4. mérési és számítási vázlat

5. koordinátajegyzék

6. területszámítási jegyzőkönyv

7. digitális változási vázrajz

8. a digitális változási vázrajz legalább 5 kinyomtatott eredeti példánya, aláírásokkal és bélyegzővel ellátva

9. területkimutatás

10. tervezési és kitűzési (kiosztási) vázlatot

11. ha a változás előtti és utáni telkek együttes száma 5 db-nál több a) műszaki leírás b) vizsgálati jegyzőkönyv

12. telekalakítási helyszínrajz, az ingatlan-nyilvántartási térképnek megfelelő méretarányban, amely a következőket tartalmazza: a) a telekalakítással érintett telkek, a telekalakítás utáni állapot szerint, b) a telekalakítással érintett telkeken meglévő (és nem bontásra szánt) építmények kontúrvonalai, c) a telekalakítással érintett teleken meglévő építmények közül a telekalakítással érintett telekhatárhoz 4,0 m-en belül eső építmények távolsága, d) a telekalakítással érintett teleken tervezett, jogerős és végrehajtható építési engedéllyel rendelkező, vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett építmények közül a telekalakítással érintett telekhatárhoz 4,0 m-en belül eső építmények távolsága a tervezett telekhatártól, e) a 20%-nál nagyobb átlagos lejtésviszonyok esetén a másfél méterenkénti szintvonalak, f) utat érintő telekalakítás esetén az útkategóriának, a közút területváltozásának feltüntetése, g) a tervezett telekalakítás után létrejövő telekméretek, beépített telkek esetén megjelölve a telek beépítettsége mértékének a változását is

13. digitális adatállományok (változási vázrajz, változási állomány, telekalakítási helyszínrajz, egyéb digitális munkarész) nem újra írható adathordozón

14. kísérő bizonylat (a készítő neve, a munkaszáma, a munka megnevezése, település, fekvés, érintett telek(ek) helyrajzi száma(i), változás típusa)

15. a telekalakítási dokumentáció tartalomjegyzéke”

2. melléklet a 246/2009. (XI. 3.) Korm. rendelethez “4. melléklet a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez A földhivatal telekalakítási eljárásában közreműködő szakhatóságok

Táblázat megtekintése

Általános áttekintés a telekalakításról, fogalmak, szabályok, ügymenet

Az építésügyre vonatkozó jogszabályok rendszere 1998-tól lényeges átalakuláson ment át. Az első és legfontosabb állomás az volt, hogy a parlament megalkotta az új építési törvényt, amely számos – a törvény végrehajtását szolgáló – jogszabály megalkotására hatalmazta fel a kormányt és az érintett szakminisztériumokat. Ezek közé tartozik a telekalakításról szóló miniszteri rendelet.