Telek kitűzés
Kíváncsi, hogy jó helyre épült-e a kerítése, esetleg még nincs kerítés és szeretné tudni, hova kell építenie, azaz hol van pontosan a telkének a hivatalos, nyilvántartott birtokjogi határa? Ha egy művelés alatt álló földterület határait szeretné megtudni, szintén a földterület kitűzését kell kérnie a földmérőtől. Az ilyen jellegű kitűzéseket kizárólag ingatlanrendezői minősítéssel rendelkező földmérők végezhetnek.
A kitűzésről a földmérő kitűzési vázrajzot ill. vázlatot készít és a kitűzött pontokat a terepen egyértelműen állandósítja, legtöbb esetben fakaróval jelöli. Ha a valóság és a nyilvántartás között különbség van, azaz például egy kerítés rossz helyen van, azt a földmérő a kitűzési vázrajzon méretekkel ábrázolja.
A földmérőnek minden esetben ki kell kérnie -helyrajziszám alapján- az adott telekre vonatkozó, csak a területhez tartozó illetékes földhivatal által kiadható adatszolgáltatást, ezután tudja elkezdeni a tényleges munkát.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy mekkora a hibahatár, azaz hány cm eltérés megengedett a földhivatali nyilvántartás által meghatározott oldalhossz és a terepen található két keritéssarok közti valóságos oldalhossz között, esetleg egy-egy keritéspont helyzetében.
Erre nincs egységes válasz, ugyanis a hibahatár több tényezőtől függ: az adatszolgáltatás minőségétől (grafikus értékű, numerikus), méretarány, de befolyásolja a terepen állandósított sarokpont minősége (karó, birtokhatárkő). Fontos tudni, hogy a földmérő nem “hatóság” tehát a rossz helyen lévő kerítést önhatalmúlag nem lehet átépíteni a földmérő által kitűzött helyes határra, csak a szomszéd beleegyezésével vagy bírósági döntést követűen.
A gyakorlatban a telek kitűzés fogalma sokkal átfogóbb a fent leírtaknál. A földmérők tűznek ki utakat, házakat (falakat, tengelyeket), alapokat, közműveket, egyéb építményeket, stb., egyszóval minden olyan területen szükség lehet a munkájukra ahol a terepi valóságban meg kell határozni az építendő műtárgy pontos geometriáját illetve az építéséhez elengedhetetlenül szükséges jellemző pontokat.