Így lesz szabályos az épületfeltüntetés utólag

Ha bővítjük épületünket, annak befoglaló alaprajzi mérete változik, a létrejött változást minden esetben szükséges a földhivatal felé jelezni és az ingatlan-nyilvántartásban átvezettetni. Nézzük, milyen tudnivalók vannak, ha az épületfeltüntetés utólag esedékes.

Erre az ingatlan-nyilvántartási törvény is kötelez, de a tulajdonosnak is érdekében áll lebonyolítani ezt a folyamatot. Ha ugyanis a térképmásolat nincs összhangban az ingatlan tényleges állapotával, az problémát jelenthet hiteligénylésnél, támogatás felvételénél (pl. CSOK) vagy az ingatlan értékesítésénél.

A törvény szerint az építtető köteles a megépült épület ingatlan-nyilvántartási státuszát rendezni. Ha ez nem történik meg, és így vásárolunk ingatlant, akkor ez a feladat a későbbiekben a vevőre hárul.

Az épületfeltüntetés utólag két esetben lehet szükséges. Ha a már használatbavételi engedéllyel rendelkező épület feltüntetése, ingatlan-nyilvántartásban való átvezetése nem történt meg közvetlenül az építkezés után, illetve, ha szabálytalanul – engedély vagy bejelentés nélkül – épült az épület vagy épületrész.

Az első eset az egyszerűbb és gyorsabb folyamat: ha megvan az épületre vonatkozó jogerős használatbavételi engedély, akkor ezt a jogosultsággal rendelkező földmérő a vázrajzhoz csatolva benyújtva a földhivatalhoz és kérelmezi az ingatlan-nyilvántartási átvezetést. (Ha nincs meg a jogerős engedély, illetve nincs tudomásunk arról, hogy lezajlott-e a folyamat, az illetékes építési hatóság tud felvilágosítást adni.)

Szabálytalanul épült épület esetén az épületfeltüntetés utólag bonyolultabb, ebben az esetben utólagosan kell jogszerűvé tenni az építkezést, építésügyi hatósági eljárás keretében. A használatbavételi engedéllyel nem rendelkező épület(rész) fennmaradására, az illetékes építésügyi hatóságon kell fennmaradási engedélyt kérni építész tervező megbízásával, aki elkészíti a jogszabályban meghatározott kérelmet és annak műszaki mellékleteit. Építési engedély vagy egyszerű bejelentés nélkül épített építmények legalizálására kizárólag fennmaradási engedéllyel történhet.

Tíz éven belüli szabálytalanul épített épület(rész) esetén építésügyi bírságra is számíthatunk, ha viszont tíz éven túl épült, akkor bírságot nem ró ki a hatóság. Ha a hatóság hozzájárul a már korábban megépült épület(rész) fennmaradásához és a határozat jogerőre emelkedik, akkor következhet az épületfeltüntetés és az ezt követő földhivatali ügyintézés.

A földmérő ilyenkor felméri a telken található épületet vagy épületeket, és ez alapján épületfeltüntetési vázrajzot készít. Következő lépésben az illetékes földhivatalhoz ingatlan-nyilvántartási kérelmet nyújt be, a szükséges műszaki mellékletekkel kiegészítve. Az eljárás eredményeként az új épület vagy épületrész felkerül az ingatlan-nyilvántartási térképre, a változások pedig a tulajdoni lapra.

Ha felkeltettük az érdeklődését, és bővebb információra lenne szüksége az épületfeltüntetéssel kapcsolatban, illetve, ha szeretné megbízni cégünket a feladattal, forduljon hozzánk bizalommal megadott elérhetőségeink egyikén, és kérjen árajánlatot!