Miért fontos a társasházi alapító okirat?

A társasházi alapító okirat célja a több lakásból vagy nem lakás célú helyiségből álló épület esetén az alapvető tulajdoni viszonyok rögzítése. Tételesen tartalmazza a közös, valamint a külön tulajdonba tartozó helyiségeket, épületrészeket. A közös és külön tulajdon meghatározása azért lényeges, mert ez dönti el, hogy ki rendelkezik ezekkel kapcsolatban. A közös tulajdoni részről a társasház közgyűlése, míg a külön tulajdoni részről maga a tulajdonos rendelkezik.

Ezen kívül az alapító okirat tartalmazza a külön tulajdonhoz tartozó ún. eszmei hányadot, amely a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányad. Ez szabja meg a közös tulajdonrészekre vonatkozó rendelkezési jog mértékét és többnyire a külön tulajdont képező ingatlan alapterülete határozza meg.

Ha a több lakóegységet vagy nem lakás célú egységet tartalmazó épület vagy ingatlan nem rendelkezik társasházi alapító okirattal, akkor osztatlan közös tulajdonról beszélünk. Ebben az esetben az egész ház vagy telek, illetve az itt található valamennyi lakás, helyiség, az összes tulajdonostárs közös tulajdonát képezi. Az osztatlan közös tulajdon a megfelelő jogi és műszaki lépések megtételével társasházzá alakítható, ha legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetve legalább egy lakás és egy nem lakás célú helyiség található benne.

Ehhez elengedhetetlenül szükséges az alapító okirat elkészítése, ami lehet közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat. Az alapító okirat az ingatlan-nyilvántartásba kerül. 2014. január 1-től  az alapító okirat készítéséhez – vagy meglévő társasházak esetén annak módosításához –  földmérő által készített vázrajzot kell benyújtani a földhivatalba. Új társasház alapításkor a teljes épületet, módosításkor csak a változással érintett albetétek alaprajzát kell földmérővel elkészíttetni. Alapító okirat módosításra akkor van szükség, ha az okiratban rögzített adatok bármelyike változik.

A földmérő felméri az épület egészét vagy módosítás esetén a változással érintett albetéteket, majd ez alapján elkészíti a vázrajzot és a kérelmet. Ezt a dokumentációt be kell nyújtani záradékolásra a földhivatalba. Ha a földhivatal a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelőnek találja a dokumentációt, záradékolja a vázrajzot. Ezután, ezzel együtt lehet az  alapító okiratot vagy annak módosítását a rajzokkal és az esetlegesen szükséges hatósági bizonyítvánnyal együtt beadni a földhivatalba az ingatlan-nyilvántartási osztályra.

Új épület esetén a beruházó köteles alapító okiratról szóló szándéknyilatkozatot benyújtani a földhivatalnak, majd csak ezután adhatja be a végleges okiratot. Szándéknyilatkozat hiányában a ház albetétekre osztása nem jegyezhető be a tulajdoni lapra.

Ha felkeltettük az érdeklődését, és bővebb információra lenne szüksége a társasházi alapító okirat műszaki mellékletének készítésével kapcsolatban, illetve, ha szeretné megbízni cégünket a feladattal, forduljon hozzánk bizalommal megadott elérhetőségeink egyikén, és kérjen árajánlatot!